A Tiszakécskei LC rendkívül mozgalmas 2020-as esztendőt zár le, amelyről Nyilas Elekkel klubunk szakmai igazgatójával beszélgettünk.
Hogyan éltétek meg a klubnál az MLSZ azon döntését, amelynek következtében az NB III Keleti csoportjában kellett indulnia az új szezonban a csapatnak?
Az NB II-es tavaszi szezon nem fejeződött be az ismert okok miatt, minket pedig kizártak a bajnokságból. Nem a pályán dőlt el a kiesés. Úgy gondolom, hogy ez nem összeegyeztethető a fair play szellemével. Érzékenyen érintett minket ez a zöld asztalnál hozott döntés.
Miközben feldolgoztuk ezt a helyzetet, kialakult bennünk egy dac, hogy megmutassuk a pályán, igenis alkalmasak vagyunk az NB II-es tagságra. Így is kezdtük el az őszi szezont az NB III Kelet csoportjában.
Mi volt a sikeres őszi szereplés titka?
Átalakult a csapatunk. Csak olyan emberekre volt szükségünk, akik mentálisan erősek, s alkalmasak erre a kemény kihívásra. Lefelé történő osztályváltásnál mindig van egy melankólia, ezt is tudniuk kell kezelni a labdarúgóknak. Olyan keretet kellett összehoznunk, amely képes ezt a terhet elviselni. A nyári távozók között voltak olyanok, akiket marasztaltunk volna, de nem maradtak és olyanok is voltak, akik maradtak volna, viszont mi úgy ítéltük meg, hogy nem jelentenek erősítést.
Új vezetőedző és sok új labdarúgó érkezett, megint belekezdtünk egy új érába. Tudtuk, hogy nem biztos, hogy egyből eredményesek leszünk, hiszen a játékosoknak össze kell szokniuk, meg kell ismerniük az új vezetőedző módszereit, öltözőn belül és a pályán is olyan szellemiségre van szükségünk, amire lehet építeni.
Csapatunk az első helyen várja a folytatást. Mennyire lehet nehéz a tavasz?
Jelenleg a 4 pont előny ad egy kis megnyugvást, de nem dőlhetünk hátra, hiszen nagyon nehéz időszak vár ránk. Azt lehetett látni, hogy ez a csapat a nevek alapján erős lehet az NB III-ban, de minden a pályán dől el. Ez nem olyan egyszerű, hogy veszünk 11 NB II-es szintű játékost, akik aztán látványosan, brillírozva nyerik a meccseket. Itt a Keleti csoportban sokszor más körülmények között, mint amihez az NB II-ben hozzászoktak kell helyt állni, sokszor olyan tényezők vagy mentalitású ellenfelek ellen, amikhez eddig nem voltak hozzászokva. Fel kellett venni a kesztyűt és küzdeni kellett, ezt pedig ,,operett futballistákkal” nem lehetett megcsinálni. Ebben a tekintetben az NB II-ben könnyebb futballozni, mint az NB III-ban.
Az elmúlt őszt tekintve lesz miből erőt meríteni a tavaszi folytatásra…
Teltek a meccsek, jöttek sorra a kihívások. Úgy gondolom, hogy mérkőzésről-mérkőzésre lehetett látni a javulást a csapat játékán. Nem mindig volt meggyőző a formánk az elején, ráadásul az egész szereplésünket nehezítette egy általam soha nem látott sérüléshullám. Erről soha nem is beszéltünk. Nem szerettük volna, hogy az ellenfelek lássák a nehézségeinket. Sokszor alig bírtunk kiállni a meccsre. Többször volt, hogy a technikai vezetőnek, Káli Tibornak is pályára kellett lépnie. Anno azért hoztuk létre a megyei I-es gárdát, hogy a kevés játéklehetőséget kapó NB II-es játékosaink visszajátszhassanak. Erre mos mi történt? A megyei I-es keretből kellett játékosokat felhoznunk, hogy ki tudjunk állni az NB III-as meccsekre. Ezek tükrében szeretnék még egy nagyon nagy dicséretet mondani a csapatnak, hogy ezzel együtt ilyen eredménnyel zárták ezt az őszt. Bebizonyosodott, hogy olyan játékosokat hoztunk, akik remek öltözőt alkottak és a bajban kitartottak egymás mellett. Nagyon-nagy köszönet jár a megyei I-es csapatnak, mert ők is megsínylették a mi sérüléshullámunkat azzal, hogy el kellett engedniük játékosokat. De ez is bizonyítja, hogy ez a klub egy nagy család és segítünk egymásnak, ha kell.
Az átigazolások terén mennyire lesz aktív a klub a télen?
Lesz egy rövid pihenő, de már készülünk a tavaszi szezonra. Átgondolunk, átbeszélünk mindent. Megnézzük, hogy ki jelentett erősítést és ki nem, ki az, aki esetleg elvágyódik. Mindenképpen lesz egy kis erősítés.
Ezen a tavaszon szeretnénk belépni az NB II előszobájába. Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz és nem iszunk előre a medve bőrére, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy már egy kicsit ott érezzük magunkat. Csak olyan játékosok jöhetnek ide a télen, akik majd az NB II-ben is segítségünkre lesznek.
A járvány miatt nehéz konkrét terveket lefektetni, mégis kell. Ezzel nemcsak mi küzdünk, hanem az egész világ. Sajnos, ez egy ilyen év volt, bízunk benne, hogy minél hamarabb kilábalunk ebből a helyzetből. Ezúton is szeretném megköszönni a csapatnak, hogy nagyon nagy önfegyelmet tanúsítottak ebben a helyzetben. Minden előírást betartottak és nem lettek betegek. Ha még lett volna egy-két beteg játékosunk a sérüléshullám tetejére, több mérkőzést elbuktunk volna vagy ki sem tudtunk volna állni.
Kiemelten fontosnak gondolom, hogy ezek az ünnepek még nagyobb összetartásban, békességben teljenek mindenkinél. Vigyáznunk kell egymásra! Szeretném ezúton is megköszönni a klub teljes vezetőségének, a támogatóknak, a labdarúgóknak, munkatársaimnak, szimpatizánsainknak, a szurkolóknak az elmúlt eredményes fél évet és a támogatást. Mindenkinek békés, boldog karácsonyt és egészségben, sikerekben teljes új évet kívánok!
szöveg és fotók: Sánta László, tiszakecskefoci.hu